home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
92
/
WIN2C.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1995-09-17
|
20KB
|
358 lines
@VWindows 3.1 falatok@N
A Windows 3.1 lelki életérôl nem valami sokat tudhatunk
meg a mellékelt kézikönyvekbôl. A Microsoft hû maradt
önmagához, abban reménykedik, hogy ha valaki a setup
elindítása után végigmegy a feladaton, akkor nem lesz gond a
programok futtatása során. Nos, az élet, mint mindig --
legalábbis az 1001 géptípus hazájában, Magyarországon --
alaposan rácáfol e derûlátásra.
Valami nincs rendjén, legalábbis erre utal, hogy a FIDO
BBS hálózat magyarországi rendszerében alaposan megélénkült
a korábban szinte elfeledett Windows-vitafórum.
Elôször is tisztázni kell valamit. A végleges Microsoft
Windowsból is egyszerre több változat került forgalomba.
Lényeges eltérés ott van, hogy a Compaq saját verziót
bocsájtott ki, amiben bôvítésként a Business Sound System és
laptopjaik Power Management-je is megtalálható. Létezik egy
olyan változat is, ahol képernyô-meghajtók illetve új
nyomtató-meghajtók képezik a plusz lemezt. Hogy fokozódjon a
zavar, van olyan 1,44 Mbyte-os és 720 Kbyte-os, 3|1/2 colos
lemezes változat is, ahol az egyes file-ok elhelyezkedési
sorrendje más. Érdekesség, hogy CD ROM változata is van.
A Quaterdesk új QEMM 6.03--Desqview--X-Windows
rendszerével kisebb installálási gondokkal, de
együttmûködik. Ennek ellenére elég rejtélyes hibák is
fellépnek. Tesztünk során egy Ocean Hippo 2 alaplapú 486-os
gépen, Compaq DOS alatt például a Windows Write nem volt
hajlandó elindulni, míg a többi program gond nélkül futott.
A mellékelt két diagnosztika által készített file-okat
beküldve vizsgálni kívánjuk, hogy a Microsoft európai
supportja (felhasználó-segítô részlege) mennyire gyorsan és
korrektül képes megoldani e problémákat.
Ugyancsak gond, hogy Microsofték kifelejtették a gép
hangszóróját meghajtó drivert a Multimedia Extensionbôl.
Utólag szabadszoftverként elkezdték terjeszteni, s már
minden nagyobb BBS-en megtalálható. Mindent összevéve jóval
több meghajtó program készült már hozzá, mint amit
telepítôkészlete kínál. Folyamatosan utalás történik egy
Microsoft Windows Driver Library nevû programkönyvtárra,
ahol ezeket el lehet érni. Kérdésem csak ez: Magyarországon
hol (mert a megadott BBS illetve levelezési cím az USA-ban
van)?
Bár a Windows elindul a Stackerrel tömörített
merevlemezeken, de nagyobb alkalmazások már nem futnak
problémamentesen. Sok a rendszerkiakadás, amin nem lehet
segíteni. Stackermentes meghajtókon nem jelentkezik
tisztázatlan eredetû rendszer-lemerevedés és a töltési idô
hirtelen meghosszabbodása. A Fido Windows-levelezése azt
mutatja, hogy ezek a problémák gép- és alkalmazás-függôen
jelentkeznek.
A Windows az egyes programok, valamint saját indító
beállításait sima ASCII formátumú, .INI névkiterjesztésû
file-okban tárolja. Ezeket megtalálhatjuk a Windows rendszer
könyvtárában, ahonnan indításkor beolvassa azokat. Ezek
parancsairól meglehetôsen szûkszavú leírást kapunk a
kézikönyvekbôl, mert azt tételezik fel (ismét tévedtek),
hogy a programok telepítéskor korrektül beállítják ezeket. A
továbbiakban néhány hasznos INI parancs paraméterezését
ismertetjük az egyes .INI file-okból.
Az .INI file-okban az egyes szekciók nevét egy vagy több
üres sor után szögletes zárójelbe zárták. A parancsok mindig
egy kulcsnévbôl, s az azt követô, azzal egyenlôségjellel
kapcsolt értékbôl állnak. Az érték lehet semmi, ekkor az
alapbeállítás él, lehet szöveg, szám, vagy kétállapotú
(Boole) változó valamelyik értéke, például TRUE/FALSE,
ENABLED/DISABLED, ON/OFF. Ha nulla van megjelölve
alapértelmezésnek, akkor az egyenlôségjel után semmi sem
áll! Tehát az általános forma:
@K[section name] keyname=value@N
Az .INI file-okba megjegyzések is írhatók, az ilyen
sorokat soreleji pontosvesszô ("";") jelzi a Windows
számára. A beállítások például ablakok méretére és más
paraméterekre vonatkozhatnak. Az egyes szekciókban emellett
olyan, fontos paraméterek lehetnek, amelyeket szükség esetén
kézzel kell módosítani. Nem térünk ki minden beállításra,
csak a legfontosabbakat emeljük ki. A szövegbôl derül ki,
milyen betût, számot vagy kifejezést lehet beírni, ahol
@K<Boolean>@N szerepel, ott két érték valamelyikét kell megadni.
Az INI file-ok közül elôször a legfontosabbal, a
SYSTEM.INI-vel ismerkedünk meg.
@V [boot] @N
Ha itt a @KCachedFileHandles@N kivételével sort törlünk vagy
módosítunk, a Windows nagy valószínûséggel nem indul el
helyesen. Ez a szekció sehol sincs használható mértékben
dokumentálva.
@Kshell=<filename>@N
A Windowsban lehetôség van arra, hogy betöltéskor
AUTOEXEC-szerûen elindítsunk egy programot. Alaphelyzetben
ez a PROGMAN.EXE -- a Windows program-kezelôje. Ha más
programot akarunk elindítani betöltéskor, például egy másik
shell programot -- mondjuk a Symantec Windows-navigátorát
--, akkor azt kell ide beírni:
@Kshell=winfile.exe@N
@V [NonWindowsApp] @N
Windows alól indítható, de nem Windows alá írt
alkalmazások futtatási környezetét teremti meg ez a szekció.
Értelmezése megfelel a Windows által elindított
parancsprocesszorhoz rendelt CONFIG.SYS file-nak.
@KCommandEnvSize=<bytes>@N
Alapbeállításban nulla. Ha 3.2 feletti DOS-verziónk van,
akkor alapbeállítása megfelel a CONFIG.SYS-ben a @Kshell@N
parancs @K/E@N opciójával megadott értéknek. Itt a 0 érték
tiltott, minimális értéke 160, maximum 32768 lehet. Ha egy
PIF file-ban más értéket adunk meg, akkor az felülbírálja a
hozzárendelt program elindítása során ezt a file-t.
@KDisablePositionSave=<Boolean>@N
Alapbeállításban nulla, s ezt érdemes békén hagyni. Ha
ENABLED, akkor a nem-Windows programokból való
visszatéréskor a Windows elmenti a programok által használt
fontokat és a megnyitott ablakok pozícióit egy DOSAPP.INI
file-ba. Amennyiben valamilyen, nem Windows alatti
futtatásra is felkészített programmal állunk szemben, akkor
hihetetlen káoszt lehet azzal okozni, ha a font elmentését
kérdezô Windows párbeszéddobozban ""igen" választ adunk.
Különösen kellemes szórakozást szerezhetünk magunknak így,
ha Venturát futtatunk, EMS-kezelô helyett használva a
Windowst. Utána feltehetjük a költôi kérdést: eddig futott,
most mi fussunk?
@KFontChangeEnable=<Boolean>@N
Amennyiben Windows-meghajtót alkalmazunk, alapértéke
TRUE ha az új verzióhoz adott képernyômeghajtót használunk,
és FALSE, ha a 3.0-hoz adottat. Lényegében azt ellenôrzi,
hogy a True Type és a Type Manager direkt monitorfontjait
miképp tudja fogadni a megjelenítô rendszer.
@KLocalTSRs=<list-of-TSR-applications>@N
Alapértéke: DOSEDIT, CED. Ha elindítunk egy DOS-gépet --
vagyis a Windows meghívja a COMMAND.COM-ot --, és egy
betölteni kívánt tárrezidens program szerepel e listában,
akkor a Windows @Kmásolatot@N készít róla az aktuálisan
elindított taszkon. Tehát minden taszkon a tárrezidens
program egy-egy másolata fut. Ha tárrezidens programokat
használunk, ebbe a listába felvéve azokat inkompatibilitások
léphetnek fel!
@KMouseInDosBox=<Boolean>@N
Alapértéken DOS egérmeghajtó (.COM vagy .SYS) betöltését
vezérli, ha nem DOS alkalmazást futtatunk. Ha Windows 3.0-ás
képernyômeghajtónk van, akkor meg kell adni az ENABLED
értéket. Ha 3.1-es a monitormeghajtó, akkor e kulcsszó
érdektelen, mert az az egérmeghajtó ismételt betöltését a
DOS-gépekbe maga intézi el.
@KNetAsynchSwitching=<0-or-1>@N
Alapértéke 0, ami a Task Switcher API hívásait érzékeli.
Ha standard módban aszinkron NetBIOS hívást érzékel, és
értéke 0, akkor átkapcsol arra a taszkra, ha 1, akkor nem.
De nem is lehet ilyenkor használni a hálózatokba beépített
menet közbeni üzenetküldési funkciót. Használatára
program-inkompatibilitások miatt van szükség.
@KScreenLines=<number>@N
Alapértéke 25. Akkor kell megadni, ha meg akarjuk
határozni, hogy a nem-Windows alkalmazások a szöveges
üzemmódok közül VGA-n vagy EGA-n melyiket használják, amikor
elindulnak. Ha a monitorkártya alapbeállítása nem megfelelô,
akkor felülírja azt.
@KSwapDisk=<drive-colon-directory>@N
Nem sok értelme van. A DOS környezetben (environment)
megadott TMP változót írja felül. A meghajtónevet a
könyvtárnévtôl vesszônek kell elválasztania. Az egyik
leglogikátlanabb parancs.
@V [standard] @N
A [standard] szekcióban a standard üzemmód jellemzôit
tárolja a Windows.
@KFasterModeSwitch=<0-or-1>@N
Ha nulla az értéke, akkor a 80286 processzorú gépeknél a
protected és a normál mód közötti átkapcsolást tesz
lehetôvé. Ezt azonban számos kommunikációs program és a
hardver-interruptokat közvetlenül kezelô program
kifejezetten utálja. Ilyenkor megtilthatjuk, és akkor a
normál eljárást használja, ami lassabb. A Microsoft szerint
a Zenith Z-248 és a Olivetti M-250-E típusú gépeken kötelezô
a használata. 386 alapú gépeken használata hatástalan,
illetve ha engedélyezzük, a gép lemerevedik.
@KInt28Filter=<number>@N
Alapértéke 10. Azt határozza meg, hogy a
rendszerkészenlét-interruptot (INT 28H) milyen gyakorisággal
generálja. Ha értéke 1 és 9 között van, akkor sok
kommunikációs program kiakad.
@KNetHeapSize=<kilobytes>@N
Alapértéke 8. A hálózati adatátviteli puffer --
közismert nevén NET heap -- méretét állítja be. Ha nem fut
hálózat, akkor ezt a területet a normál Windows memóriához
csatolja. Az érték növelése értelemszerûen csökkenti a
szabad memóriát.
@V [386Enh] @N
Az enhanced üzemmód beállításait tartalmazza. Itt van a
legtöbb probléma, mivel a rendelkezésre álló információ
hiányos vagy zavaros. Amikor boolean típusú változónál nulla
az alapérték, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a
megfelelô kulcsszó után nincs semmi az egyenlôségjel után.
@KAllVMsExclusive=<Boolean>@N
Alapértéke FALSE. Ha TRUE, akkor felülírva a .PIF
beállításokat egész képernyôs üzemmódban, és nem ablakban
futtatja a programokat. Hálózatos programok egy részénél, az
inkompatibilitások kiküszöböléséhez van rá szükség. Hasonló
okból kell engedélyezni néhány memóriarezidens program
futtatása során is.
@KCOMBoostTime=<milliseconds>@N
Alapértéke 2. Azt az idôt adja meg, hogy milyen idônként
nézzen rá a COM port interruptjára. Kommunikációs
szoftvereknél van jelentôsége.
@KCOMdrv30=<Boolean>@N
Alapértéke FALSE. Ha engedélyezve van, akkor a Windows
Virtual Communication Driver interface-e egy másolatot
készít magának az interrupt vezérlôrôl, amire a Windows 3.0
kommunikációs port meghajtó programok esetében van szükség.
Ha 3.1 meghajtónál engedélyezzük, az eredmény legtöbbször
lemerevedés.
@KCOM1FIFO=<Boolean> COM2FIFO=<Boolean>
COM3FIFO=<Boolean> COM4FIFO=<Boolean>@N
Alapértéke TRUE -- ez azt jelzi, hogy a COM port vezérlô
áramköre 16550 Universal Asynchronous Receiver Transmitter
(UART) típusú tok (ami elterjedt). Különben FALSE.
@KCOMIrqSharing=<Boolean>@N
Alapértéke TRUE minden mikrocsatornás és EISA gépen,
különben FALSE. Engedélyezi a COM portok használatát,
mégpedig úgy, hogy a COM1 és COM2, valamint a COM3 és COM4
páronként egy-egy IRQ-n osztoznak.
@KDOSPromptExitInstruc=<Boolean>@N
Alapértéke TRUE, ekkor a DOS boxba lépéskor a Windows
kiírja, hogy ""EXIT" begépelésével térhetünk vissza. FALSE
beállításnál nem írja ki.
@KFileSysChange=<Boolean>@N
Alapértéke FALSE, ekkor a DOS programok által végzett
átnevezéseket, törléseket a file-manager nem veszi észre. Ha
TRUE, akkor mindig újraolvassa a könyvtárakat, de ez
lassítja a rendszert. Csak 386-os módban hatásos.
@KInDOSPolling=<Boolean>@N
Alapban nem foglalkozik vele a program, nincs is érték
megadva. Ha TRUE, akkor viszont megakadályozza, hogy
memóriarezidens programok átállítsák az InDOS változó
értékét. Szerepe annyi, hogy az INT28 megszakítást használó
programok esetében védje ezt az interruptot, és
megakadályozza a rendszerleállást, lassulást.
@KINT28Critical=<Boolean>@N
Alapértéke TRUE. Az INT28 kezelését befolyásolja, aminek
rezidens programok esetén van jelentôsége. Számos hálózati
program azonban szintén használja ezt a megszakítást. Ha sok
""unrecoverable application error" van, akkor ezt a
beállítást próbáljuk ki FALSE értékkel. Ilyenkor azonban a
taszk-átkapcsolás tiltott, illetve problémás.
@KLocalReboot=<on-or-off>@N
Alapértéke ON, ekkor a [Ctrl Alt Del] gombkombinációra,
az ""unrecoverable error" üzenetre 386 módban csak az
alkalmazásból lép ki, ha OFF, akkor teljes rendszerindítást
csinál.
@KMaxCOMPort=<number>@N
Alapértéke 4. Akkor kell változtatni rajta, ha a COM
portok száma több mint 4 a 386-os mód alatt -- ami speciális
COM kártyák használatakor 16 vagy 32 is lehet, például
multiline alkalmazásoknál. A COM portokat ilyenkor az
alkalmazás, a speciális kártya hardvere és a megfelelôen
megírt meghajtóprogram együttesen kezeli.
@KNetAsynchFallback=<Boolean>@N
Alapértéke FALSE. Ha TRUE, akkor a Windows figyeli a
NETBIOS hibajelzéseit. Tipikusan hiba például a hálózati
pufferterület túlcsordulása. Ha ilyet tapasztal, akkor a
szabad memóriából allokálva megpróbálja elhárítani a bajt,
ha pedig nem sikerül, akkor a következô pontban megadott idô
után kiadja a túlfutási hibaüzenetet.
@KNetAsynchTimeout=<seconds>@N
Alapértéke 5. Azt mondja meg, mikor jelezzen hálózat
esetén idô-túlfutást a rendszer. Csak akkor szabad
beállítani, illetve akkor érvényes, ha a NetAsynchFallback
változó TRUE. Tizedmásodpercek is megadhatók, de
tizedespontot -- s nem vesszôt(!) -- kell használni.
@KNetDMASize=<kilobytes>@N
Alapértéke 32 a PS/2 mikrocsatornás gépeken, egyébként
0. A NETBIOS DMA pufferének méretét állítja be. Csak nagyobb
vagy egyenlô lehet a DMABufferSize változó értékénél.
@KNetHeapSize=<kilobytes>@N
Alapértéke 12, de most 386-os módban határozza meg a
hálózati adatátviteli puffer méretét. Más módban, illetve ha
nincs hálózat, értelemszerûen hatástalan.
@KNetwork=<filename-or-devicename>@N
A speciális meghajtóprogram neve kerül ide, amellyel 386
enhanced módban valamely hálózatot kezelünk. Ha nincs
megfelelô meghajtóprogram, akkor kezdôdik a ""Windows és a
hálózati installálás" címû rémregény...
@KPSPIncrement=<number>@N
Alapértéke 2. Meghatározza, hogy a DOS-gépen a PSP-t
hány 16 byte-os egységgel léptesse. Az érték 2 és 64 között
lehet, és akkor él, ha a UniqueDOSPSP kapcsoló ENABLED
állásban van.
@KReflectDosInt2A=<Boolean>@N
Alapértéke FALSE. Azt határozza meg, hogy a INT 2AH
interruptot figyelje-e, vagy az onnan érkezô jelzéseket
hagyja figyelmen kívül. Akkor kell TRUE-ra állítani, ha
valamilyen memóriarezidens program használja azt az
interruptot, és figyeli az onnan jövô DOS kilépési kódokat.
@KSyncTime=<Boolean>@N
Alapértéke TRUE. Ha beállítjuk, akkor a Windows a
létrehozott DOS-gép óráját rendszeresen a számítógép
hardverórájához igazítja. Ha letiltjuk (FALSE), a Windows
tartja a korrekt idôt, kivéve ha a TrapTimerPorts beállítás
is le van tiltva, és olyan programot futtatunk, amely a
rendszeridôt gyorsabban vagy lassabban járatja a
szokásosnál.
@KTimerCriticalSection=<milliseconds>@N
Alapértéke 0. Ezzel az utasítással az egyes programoknál
a timeout értéket állítjuk be, tehát azt, hogy a Windows
mikor szakítsa meg a futást timeouttal. Értéke pozitív egész
szám lehet, és megmondja, hogy a virtuális gép, amit a
Windows generál, miként kezelje a timer interruptot. Számos
hálózati és tárrezidens szoftver ezt nem bírja. Ha
megváltoztatjuk az alapértelmezést, lassul a rendszer.
@KTrapTimerPorts=<Boolean>@N
Alapértéke TRUE. Ekkor a programok a rendszer timer
portját használják. Ezt az idôzítésre kényes szoftverek --
például a játékok -- igénylik. Ha FALSE, akkor a programok a
Windowstól kapják a timer jelet és gyorsabban futnak. Ezt
sok szoftver nem bírja, és idôzítési problémákkal kiakad. Ha
FALSE-ra állítjuk, akkor engedélyezni kell a SyncTime
beállítást.
@KUniqueDOSPSP=<Boolean>@N
TRUE akkor, ha a hálózat Microsoft-kompatibilis, vagy
pedig a LAN Manager fut rajta. Értéke FALSE minden más
hálózat esetén. Ha engedélyezve van, akkor a Windows minden
elindított programhoz saját virtuális gépet indít el,
amelynek saját PSP-je van. îgy az elsô alkalmazás mondjuk AH
címre töltôdik be, a következô AH+i címre, az követô
AH+2i-re, és így tovább. A memória mennyiségét (ami itt @Ki@N) a
PSPIncrement beállítása határozza meg. Ennek változtatásával
különbözô virtuális gépek generálhatók a Windows szerkezetén
belül. Ha engedélyezve van, akkor a nem DOS programok
futtatására kisebb hely marad.
@KVirtualHDIrq=<Boolean>@N
Ha a gép megfelel az AT-kompatibilitás szempontjainak,
akkor ON, különben OFF. Ha ON, akkor közvetlenül kezeli a
merevlemezt, ha OFF, akkor a ROM BIOS-on keresztül, jóval
lassabban. Ennek a 386 protected módban van jelentôsége.
@KSorozatunk a meglehetôsen szegényes dokumentáció,
@Ksok-sok próbálgatás, és a nemzetközi adathálózatok
@KWindows-levelezése alapján készül. Éppen ezért csúszhatnak
@Kbele apróbb pontatlanságok, s lehetnek olyan olvasóink, akik
@Krájönnek jópár nem dokumentált, vagy éppen rosszul
@Kdokumentált kapcsoló jelentésére. Mindenesetre egy
@Kbizonyosnak tûnik: az IBM OS/2 2.0 Windows-futtatója sokkal
@Kgyorsabb és nagyságrendekkel megbízhatóbb, mint a Microsoft
@KWindows 3.1. îgy aki csak Windows alkalmazásokat kíván
@Kfuttatni és megfelelô géppel rendelkezik, az a Windows
@Khelyett az OS/2-t válassza, bár ott még több a rejtély, mint
@Ka Windows esetében. Kérjük olvasóinkat, ha rájönnek a
@KWindows egy s más, eddig még nem publikált dolgára, osszák
@Kmeg ismereteiket szerkesztôségünkkel.@N
@KKis János@N